A szegvári hívő, templomba járó nyugdíjasokat összefogó klub szervezését kezdték meg 1996-ban Zsadányi József plébános úr hozzájárulásával. Bacsa Józsefné és Szabó  Judit vezetésével 15 fővel elkezdődtek a  heti találkozások. A klub vezetője később Szabó Judit lett.  ŐSZIDŐ KATOLIKUS KLUB lett a neve, és közösen megállapodtak abban, hogy minden hétfőn du. 14-16 óra között tartják a klubfoglalkozásokat.

A résztvevők zavartalan örömmel tölthetik együtt az időt a Katolikus kör épületében.

Nem zárkóztak el senkitől, nyitottak és személyválogatás nélkül bárki, korábbi foglalkozástól függetlenül csatlakozhatott. Volt olyan klubtárs, aki református vallású, de haláláig igen jól érezte itt magát, és együtt imádkozott minden alkalommal.

Volt és jelenleg is van közöttük: egyszerű háziasszony, kereskedő, iparos, gyári munkás, banktisztviselő, betegápoló stb. tehát egyenrangú nyugdíjas mindenki.

A vezető - jelenleg Mihály Károlyné - felelős a kat. kör házirend betartásáért. A létszám változó: 25-12 fő

Minden találkozást égő gyertya mellett imával kezdenek, és befejezéskor úgyszintén. Évenként nagyböjti időszakban: keresztút végzése, májusban Lorettói litánia éneklése, októberben 5 tizedes rózsafűzér imádkozása ismétlődik.

Megünneplik naptár szerint követő névnapjaikat. Mindenkit verssel, virággal köszöntenek, és kedvenc énekével. Ezt követi a „terülj asztalkám” süteményét örömteli beszélgetéssel fogyasztják.

Szoros barátságban vannak a helyi Idősek Napközi Otthonával, akikkel közösen ünnepelnek, vagy itt a kat.körben, vagy ott Náluk. Ilyenek az idősek napja, a farsang. Aktuális jelenetekkel, nótákkal, verssel, anekdotákkal szórakoztatják egymást, és a meghívott vendégeket.

A klub 19 éve működik a Plébániának háttér segítséget igyekszik biztosítani. Kiegyensúlyozott jó közösség, amit egyik klubtársunk veséből idézve is bizonyít:

„Minden héten egyszer eljárunk a klubba,

Ha nem volna, odahaza búsulnánk a sutba.

Ha nyomaszt valami vagy ránk szakad a bú,

Néhány óra itt a klubban s tova száll a ború”.        

(Mihály Kné összeállítása alapján)

 

2015. szeptember hónapról

Az idén klubunkat falunk plébánosa szeptember 21-én meglátogatta, és éppen három tagunk névnapját ünnepeltük.

Szokás szerint égő gyertyával imádkozás után a három névnapos köszöntésével kezdtük. Virággal, csokival, verssel – ki-ki hogyan: a közösség cserepes virággal.

A köszöntések forgatagában megjelent Plébános Úr, vállán fényképezőgéppel. Megtisztelő érzéssel örültünk, miközben az ünnepeltek rejtett csomagjából előkerült a pezsgő, bor, sós, édes, jobbnál jobb választékos sütemény, és kezdődött a kínálgatás, kóstolgatás, műsor.

Plébános úr óvatosan fogyasztott, közben lencsevégre kapta számára jónak tűnt jeleneteket, mozzanatokat, a rogyásig megtelt asztalt, rajt a mutatós finomságokat.

A női-asszonyi nyelv felszabadult, jókedvre derülve mindenki mondta a magáét- emlékezve a régi közös rendezvényeinkre, stb.

Plébános úr is mosolyogva, hallgatva (valószínű Ő is emlékezett rá). Eközben újabb vendég érkezett.

A helyi idősek napközi otthonának egyik vezetője – összetartozásunkat erősítve – meghívót adott az idősek világnapja alkalmából, október 8-án tartandó ünnepségre. Megörültünk, köszöntük, és ígértük: a meghívásnak eleget teszünk. Szeretettel közénk ült, és velünk ünnepelt. Plébános úr csoportképet készített – együtt a vendéggel – aki ezt követve a viszontlátás reményében munkahelyére távozott.

Úgy tűnik, közel 20 év óta a sok-sok hétfő közül a mai nap kiemelten kedves meglepetésekkel telt, mert újabb vendég érkezett.

Régi klubtag betegsége miatt néhány éve nem tud közénk jönni, a 90. születésnapját családi körben ünnepelte. Azonban közénk tartozó érzésének is engedve küldte egyik Lányát egy tele-kosárral. Hamarosan kiderült: 20 gondosan csomagolt süteményt tartalmazott, nem kis meglepetésünkre. Mi pedig köszönet mellé lelkünk hangjával: „Jézus szíve szeretlek én”- kedvenc énekét küldtük, további szeretetben megélt szép napokat, éveket kívántunk. Vendégünket nem tudtuk marasztalni, kicsit könnytől ragyogó szemekkel, mosollyal, jó hangulattal távozott.

A távozással egy időben érkezett a negyedik vendég. Szintén volt tagunk, akit 3 csokorral a karján lencsevégre vett Plébános úr, akivel szembe találkozott. Meleg fogadtatás, és köszöntés után az ünneplés hangulatába bekapcsolódott és befejezésig örömünkre köztünk maradt.

Minthogy plébános úr távozni készült, hozzánk szólva kérte: továbbra is az ima, a béke, és szeretet legyen köztünk az összetartó erő. E gondolat jegyében – kiegészítve lelki gondolatával – adta papi áldását, Isten segítőkegyelmét kérve működésünkhöz. Szeretettel fogadtuk és köszönjük.

Magunkra maradva folytattuk ünneplésünket az érintettek kedvenc énekeikkel: „Ó Mária Isten anyja,” – „Isten hazánkért térdelünk elődbe” –„Te vagy földi éltünk vezércsillaga..”

Ezután áttértünk magyar-nótákra, végül vidám nótákkal fejeztük be köszöntésünkre.

Szívesen közölnék „koszorús költőink”személyre szabott verseikből, de hely hiány miatt most lemondok.

Óramutató (du.4 h) befejezést jelezve, égő gyertyával  elvégeztük hálaadó, köszönő, felajánló imáinkat.

Összegezve a mai nap szép emlékeinket gyarapított, különösképpen a kedves vendégek kapcsán és nem utolsó sorban József atya papi áldásával lelkierősítést kaptunk. Őt is segítse a Mennyei Atya minden tevékenységében.

Isten áldását kérjük minden jó szándékú emberre: Mihály Károlyné

Keress bennünket a Facebookon is!