Kisboldogasszony Plébánia nevében köszönjük eddigi támogatásukat!

Kérjük, hogy egyházközségünk anyagi kiadásaihoz lehetőségükhöz mérten továbbra is járuljanak hozzá. Az ebből befolyó összegből van lehetősége a plébániának a templom, a Katolikus Kör fenntartásának (közüzemi díjak), anyagi fedezetét biztosítani. Az közösségi igények, a plébániai csoportok, közösségek működéséhez szükséges segítség is ebből az összegből történik.
Tudjuk, hogy mekkora áldozatvállalás ez! Kérünk mindenkit, hogy lehetőségeihez mérten támogassa egyházközségünket, hiszen olyan közösséget támogat, aminek Ő maga is tagja.

Szeretettel várjuk Önöket miséinken, lelki programjainkon, amelynek sikeréhez hozzájárultak támogatásukkal!

Egyházi hozzájárulás összege egy évre:
Keresőnként: 6000 Ft évente
Akinek Isten többet adott, az-az jól keres, és megteheti, szívesen vesszük nagyobb összegű felajánlását, akinek nagyon kevés van attól kevesebbet várunk el. 

AZ EGYHÁZKÖZSÉGI ÖNKÉNTES FENNTARTÁSI

HOZZÁJÁRULÁS:

AZ ÉVI JÖVEDELEM ÖSSZEGÉNEK 1 SZÁZALÉKA

       
HA A HAVI JÖVEDELEM: ANNAK 1 % HAVONTA: AZ ÉVI JÖVEDELEM:

1%-A EGÉSZ ÉVRE:

       
10.000.- 100.- 120.000.- 1.200.-
11.000.- 110.- 132.000.- 1.200.-
12.000.- 120.- 144.000.- 1.440.-
13.000.- 130.- 156.000.- 1.560.-
14.000.- 140.- 168.000.- 1.680.-
15.000.- 150.- 180.000.- 1.800.-
16.000.- 160.- 192.000.- 1.920.-
17.000.- 170.- 204.000.- 2.040.-
18.000.- 180.- 216.000.- 2.160.-
19.000.- 190.- 228.000.- 2.280.-
20.000.- 200.- 240.000.- 2.400.-
22.000.- 220.- 264.000.- 2.640.-
25.000.- 250.- 300.000.- 3.000.-
30.000.- 300.- 360.000.- 3.600.-
35.000.- 350.- 420.000.- 4.200.-
40.000.- 400.- 480.000.- 4.800.-
50.000.- 500.- 600.000.- 6.000.-
60.000.- 600.- 720.000.- 7.200.-
70.000.- 700.- 840.000.- 8.400.-
80.000.- 800.- 960.000.- 9.600.-
90.000.- 900.- 1.08.000.- 10.800.-
100.000.- 1000.- 1.20.000.- 12.000.-

„Azt szokták mondani, hogy a hívő embernek a „zsebe” tér meg utoljára. Ez alighanem igaz, mert ismerek sok olyan templomos, bibliás szentéletű atyafit, akinek nincs fogalma arról, hogy mi is a tized” – ismeri el a szentéletű és tudós Zs. Tüdős Klára, akinek volt bátorsága, mert akart, Isten markában élni.

Bár a "tized" fogalma erősen a középkor egyházképéhez kötődik, mégis a forrása és gyökere máshol keresendő. Gondolkodjunk együtt, és megértjük a

“Tedd ezt, és élni fogsz!” misztériumát. Maga Jézus, nem győz bennünket figyelmeztetni: "Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek, vagy mit isztok…" (Mt.6,25). Máshol: Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd néktek is.”(Lk.6,38) De valljuk meg őszintén, mi, akik a TV előtt szerezzük be napi információinkat, és rádiót hallgatva, újságot olvasva rendezzük be életünket és megélhetésünket, félünk bízni e jézusi igékben! Bár azt is tanította: ”Ahol a kincsed, ott a szíved is.” – mégis miért adnánk fel összeokoskodott megélhetésünk egy részét, (tizedét), amikor minden pillanatban elveszíthetjük mindenünket. Igaz, hitvallásunkban így mondjuk: “feltámadt a halálból”, hogy most is él, szeret, és gondoskodik rólunk, de melyikünk veszi ezt komolyan?

Milyen nehéz is elhinnünk, hogy nem pusztán Jóbnak, de nekünk is szól az ígéret: „A pusztulást és a drágaságot neveted, és a fenevadaktól se félsz.(…)Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.” (Jób:5,18-27.)Igen,  erre lenne a legnagyobb szükségünk az evilági bizonytalanságok közepette! De mintha elhagyott volna bennünket az Isten. (Nagyobb istentelenség szakadt ránk, mint eleinkre a pogány Rómában. Esetleg tévednék?) 

Mit mond Ő? „Térjetek vissza hozzám, és én is visszatérek hozzátok – mondja a Seregek Ura. Azt kérdezitek: «Hogyan térjünk vissza?» (…) Márpedig ti megcsaltok engem! Azt kérdezitek: «Mivel csaltunk meg?» A tizeddel és a felajánlásokkal. Szolgáltassátok be hiány nélkül a tizedet… Akkor aztán próbára tehettek engem – mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok. Boldognak mond majd benneteket minden nép, mert a boldogság országa lesztek – mondja a Seregek Ura.”(Mal.3,6-12.) A fentiekben már valló jézusi tanítvány is belátja: „Mert hát nem akarjuk megtanulni, hogy az enyémnek a tizede az mindig a másé, mert Isten így rendelkezett. Én, amikor semmink se volt, évekig éltem hívő testvérek tizedéből…“ (Zs. Tüdős Klára: Isten markában élni) 

Jómagam, aki a kisváros és a falu tapasztalatait szemlélem, megértem sokak aggodalmát. Sokszor tették fel titkon és hangosan a kérdést: „Nem lopja-e meg pénzünket a pap?” Igaz, addig még nem jutottunk el, hogy nem a papnak, nem is a templomnak, hanem az Istennek adjuk, (legtöbbször nem adjuk) a tizedet! A pap, Jézus nyájának pásztora, csak gazdálkodik jól-rosszul Isten javaival, melyről az Úr fogja elszámoltatni (az egyházi illetékesekkel együtt).

Tudom, sokakat megtéveszt az Egyház engedménye az egyházi hozzájárulásokról (helytelenül: egyházi adóról), de ez inkább arra vonatkozik, hogy bevezessen az adakozás örömeibe! Épeszű ember bizonyára nem gondolja, hogy évi 1-2 ezer forinttal intézi el alkotójának rendelkezéseit! (E sorok írója is igyekszik családja minden jövedelmének tizedét az Úrnak visszajuttatni, mégis hiány nélkül élünk, ha tetszik: “mannából”!) “Azt mondom ugyanis: Aki szűken vet, szűken is arat, s aki bőven vet, bőven arat. Mindenki elhatározásának megfelelően adjon, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert Isten a vidám adakozót szereti. Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bőven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bőven ellátva készen legyetek minden jótettre.” (2Kor.9,6-9.)

A katolikus egyre-másra azt hallani, hogy hívők, akik becsületesen megadják Istenüknek a tizedet, a romló életkörülmények ellenére, hiány nélkül élnek! Protestáns barátaim azt mondják, hogy ez természetes, mert Isten szereti az engedelmességet. Bennem csak az kelt megütközést, hogy a még oly "zajos" Hit Gyülekezetben is képesek megadni minden jövedelmük tizedét a csoportosulásuk szolgálatára, de egy-két katolikus hittestvérem jobban bízik anyagi ügyeskedésében, mint az isteni áldásban. Két úrnak szolgálni pedig nem lehet! Mégis azt kiáltom: vigyázat! Nehogy úgy járjunk, mint Ananiás és Szafira! (Apcsel.5,1-6)

„Ha a hívő nép komolyan venné, és becsületesen megadná minden kapott javából a tizedet, nem volna senkinek anyagi gondja köztünk, s a világ megértené a szeretetről szóló bizonyságtételünket.”

(Zs. Tüdős Klára)

 

Keress bennünket a Facebookon is!