Fábiánsebestyén területén a községé alakulás, illetve település előtt szilaj pásztoréletet folytató kunok legeltették nyájaikat.

A község alapítója és első birtokosa a Maróthy család volt. A legnevezetesebb családtag Maróthy János macsói bán, Zsigmond király csatáinak hőse. Zsigmondtól 1403-ban szerzi meg a gyulai uradalmat. Idehelyezi a család főhelyét és megépíti a gyulai várat. Innen gyarapítja birtokát és többek közt megszerzi, a megépíti Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére.  Köréje falut telepít és a nevét a templom védszentjeiről Szent Fábián és Sebestyénről nevezi el. Így lett a község neve Fábiánsebestyén.
            A magvaszakadt család birtokát Hunyadi Mátyás király felségjogán magának tartotta meg, és azt édesanyja Szilágyi Erzsébet eltartására rendeli. A Nagyasszony halála után Fábiánsebestyén Mátyás király természetes fia, Korvin János birtokába jut. 1497-ben Korvin János eladományozza Fábiánsebestyén falut Török Imre és András gyulai vár főtisztjeinek elmaradt fizetésük fejében.
Ezzel az adományozással a község örökre kiszakadt a gyulai váruradalomból.

            1500-ban Török Imre eladja Fábiánsebestyén Nagyváthy Porkoláb Mártonnak. Ez hozományul kapja felesége révén Mágocs falu felét is, -sőt a környéken birtokokat szerez- és a Mágocsy nevet veszi fel. Fia Mágocsy Gáspár és neje Majsay Eulália, mint földesurak nevéhez fűződik Szentes és környékének, így Fábiánsebestyénnek a protestáns vallásra való áttérítése. Ez időben már a török-mohamedán hatalom uralkodott Alföldön Fábiánsebestyén még megvolt.
1552-ben pusztul el először, de ezt a fúlást még kiheveri. Az 1563-as adóösszeírás még 33 családot talál, ez kb. 150 lelket tehet ki.

1566-ik esztendő hozza meg Fábiánsebestyén végleges elpusztulását. A török és tatár hordák felgyújtják, lakosságát leölik vagy fogságba hurcolják. A falu helyét csak a templomrom égre meredő téglafalai hirdetik, hogy hajdan itt szebb élet volt. Az elpusztult községet, határát –mint legelőt, - Szentes bírja haszonbérben a földesuraktól. A török uralom dacára földesurak mindig voltak és a jobbágyok fizették nekik a járandóságot.
A Mágocsy család rövidesen kihalt. Leányági örökösödés révén Kátai Ferenc és Sövényházi Móricz Márton örökébe került Fábiánsebestyén. A Kátay család is kihal, így sövényházi Móricz Márton lesz a vagyon örököse. Ennek leányát Keglevich Miklós ónodi várkapitány vette nőül és hozományul kapja Fábiánsebestyént.
A keresztény hadak 1695-ben Gyula várát is felszabadították a török-mohamedán utalom –s vele környéket – s vele a környéket – így Fábiánsebestyént is. A felszabadító háborúk után a Keglevich család igazolni tudta Fábiánsebestyénhez való birtokjogát s így nem került bele Fábiánsebestyén a hatalmas haruckern uradalomba, mely Békés megyétől a Tiszáig terjedt. Fábiánsebestyén mindvégig megőrizte önállóságát Szentessel szemben, mert más volt a földesura. A Keglovich grófok lassanként eladogatták fábiánsebestyéni birtokukat, s többszörösen cserélt gazdát a puszta uradalmi kis község. Határában majorosi életformában éltek a cselédek. Utolsó földesura Schváb János volt. Ez 1925-be3n börzén elvesztette birtokát. A földeket részben szentesi gazdák, részben több nagybirtokos vásárolta meg. Az eddigi pusztaközség helyett akkor alakul meg a falusi község magva, amikor 1926-ban a vasútállomás melletti 40 kat, holdat a volt cselédségnek házhelyként kiosztják. Ez a mai öreg falu. 1942/43-ban 100 O.N.CS.A. ház épült a sokcsaládos háznélkülieknek. Tizenöt helységből költöztek ide a falu törzslakossággát képező családok. 1942/43-ban épült az újfalusi iskola és óvoda. A falu 1945-ig Magyartéssel együtt körjegyzőség volt, a községházája Szentesen Fábiánsebestyén 1945-ben lett önálló közigazgatású község. Lakossága természetesen katolikus volt az 1540-es évekig. Templomában 130 évig katolikus szertartás szerint dicsérték az Istent, majd protestantizmus birtokában volt a török pusztításig. Az urasság pusztaközség csekély katolikus lakossága a szentesi római katolikus plébániához tartozott. Az Oromi és Csemetekerti iskolákhoz jártak ki időnként misézni Szentesről. A jelenlegi templom 1931-re készült el, de csak 1932. július 3-án szentelte fel Dr. Miskolczy Jenő Szentesi apát-plébános óriási néptömeg jelenlétében. Az első szentmisét és beszédet Dr. Kallós István hittanár mondotta a felszentelés napján. Eleinte Szentesről jártak ki misézni, majd Kenyeres Lajos 1936. júl.1-én költözik ide, mint kihelyezett szentesi káplán.
Teljes önálló anyakönyvezéssel bíró lelkészség 1945-ben lett a fábiánsebestyéni római katolikus egyházközség.

 

Keress bennünket a Facebookon is!