A község a török uralom idején elpusztult. Szép temploma volt, ami ekkor leégett, rommá vált.

Gróf Károlyi Sándor /a Szathmári-béke szerzője, közvetítője/ vette meg ezt a területet, és telepítette le a szegvári lakosok őseit, Heves megye Pásztó, és Nógrád megye környékéről jöttek ide lakosok.

Ő építtette a valamikori templom alapjaira a jelenlegi templomot, illetve annak szentélyét. Ez a kápolna volt a szegváriak temploma akkor – először a falu temploma. Ezt követően két részletben épült a templom hajója, majd később 1820 körül a tornya és a kórus része.

Templomunk Szűz Mária tiszteletére van szentelve /Kisboldogasszony – szeptember 8./ Főoltárképe ezt a jelenetet ábrázolja. Jakobi 1866-ban festette.

Barokk stílben épült, s ugyancsak ebben a stílusban láthatóak a hársfából faragott szobrok is. A főoltáron Szent István, és Szent Imre. Az oltár oldalánál a falon: Keresztelő Szent János és Izaiás próféták.

A mellékoltárokon: Szent Sebestyén és Szent Rókus, illetve: Páduai Szent Antal és Nepomuki Szent János.  Egyik legszebb szobrunk a szentély fülkéjében: Szent József 

A szentély mennyezetén a Szentháromságot ábrázoló freskó látható. A szentély fölött olajfestmény: Munkácsi M.: Golgota c festményének másolata, melyet 1952-ben / az akkor 17 éves/ Purgel Ferenc helybeli lakos festette. 1987-ben a festő maga újította fel. 

A templomhajó jobb és baloldalán látható keresztút képei 1840 táján készülhetett, festője ismeretlen. Szép és értékes festmény a templom jobb oldalán a keresztút képei között: Jézus a kereszten, nem a sorozatból való, valószínű egy adakozótól származik. Festője, adományozója ismeretlen. 

A templom zsindellyel fedett tetőzete leégett – gyerekek tüzeskedése miatt – 1928 augusztus 18, vagy 20-án. Faszerkezete és a torony tönkrement. A harangok szerencsére épek maradtak. Még ez évben elkészítették a tetőt pala, és bádog anyagból. Ekkor készült a huszártorony is / a kis kápolna tornya ez/ 

A toronyban négy harang van:

1.      Átmérője: 98 cm

Felirata: "HA SZAVÁT HALLJÁTOK, NE KEMÉNYÍTSÉTEK MEG SZÍVETEK!" /94. zsolt./

                     Reménységünk vagyon Máriában, mint Magyar hazánk hű királynéjában.

                     1914-18-ban elesett hősök emlékére a szegvári hívek adományából öntötte: Az Úr         

                      1923. Esztendejében Walser Ferenc Bp.

 

2.      harang átmérője: 74 cm

Felirata: ’’OKOSAN ÉLJETEK, MEGVÁLTVÁN AZ IDŐT!’’ /Ef. Lev./

               Szent Antal könyörögj érettünk

               Szegvári hívek adományából az Úr 1923 esztendejéből Walser Ferenc

 

3.      harang: Átmérője: 65 cm /Kisharang/

Felirata: ’’HALLGASSÁTOK AZ ÚR DICSÉRETÉNEK SZÓZATÁT’’ /65. Zs./

                 Az Úr 1928. Évében Walser Ferenc

 

4.      /lélek/ harang: Átmérője: 50 cm.

Felirata: ’’SZENT MIHÁLY ARKANGYAL VÉDELMEZZ MINKET HARCAINKBAN’’

               Vezesd el minden megholt hívő lelkét a szent világosságba.

               Az Úr 1929. Esztendejében Walser Ferenc /harangöntő mester/

A harangok 1980-ban lettek villamosítva. /Piti Mihály szegvári villanyszerelő mester/ Ezt követően A Frajna András plébános idejében lett a padok fűtése beszerelve – használt anyagból – az első két szakaszban. /Piti Mihály készítette el/

Tatarozások: külső, belső festés, és a főoltár restaurációja 1987-re elkészült, amikor 250 éves fennállásának évfordulója volt.

Orgona restaurációja: 1990-ben történt: Kornet sípsorral egészült ki, melyet Németországból adományként kaptunk. /Frajna András plébános sok fáradozásának eredményeként/

1990-91-ben csatornázás és az ablakok dupla üveggel való hőszigetelése történt meg.

1995-ben lett a szentély márvánnyal borítva, illetve a padfűtés felújítása.

Keress bennünket a Facebookon is!